nagyváradi helytartósági kerület, 1849. szept.-1861. ápr.: közigazgatási egység a Magyar Királyságban. - Az 1848/49-i forr. és szabharc. leveretése után a vm. önkormányzati ellenállás megelőzésére szervezték az önkényuralom cs. rendeletére. A II., a ~be sorolták az 1853: átszervezett járásokkal létrehozott: Dél-Bihar megyét Nagyvárad-Olaszi orsz. törv-széki székhellyel (megyefőnöke Józsa Péter, Ravaszdy István, Gerzon N., Hoffbauer János), Észak-Bihar megyét (Debrecen megyetörvényszéki székhellyel, megyefőnöke: Uray Bálint cs. biztos, Reviczky Márton, Váradi Szabó János), Szabolcs megyét (Nagykálló székhellyel), Szatmár megyét (székhellyel), Arad megyét (Arad székhellyel), Békés-Csanád megyét (Gyula székhellyel). 1849: kir. ker. főispánságot alakítottak. 1849. IX-1851. VI: a ppi palotát a katonai parancsnok, a kápt. lakásokat a katonaság, a papnev-t a csendőrség foglalta el. 1850: I. 1: létrehozták a nagyváradi haditörvényszéket, mely a várban börtönt rendezett be. Itt tartották fogva gr. Teleki Blankát, Bémer László nagyváradi pp-öt, →Czuczor Gergely OSB papköltőt, Lonovics József érs-et, Sillye Gábort, a hajdúker kormánybiztosát stb. (8 főt ítéltek halálra). 1853: a közigazgatást cs. kir. helytartóság vezette, az ideigl. főtörvényszéket Debrecenből 1854-1861. IV. 30: Nagyváradra helyezték. Cs. biztosai: 1849. VIII: Drevenyák Ferenc (előbb muszkavazető volt) XII. 22: ideigl. katonai igazg. alá helyezték, 1850. V: a ~ cs. biztosa Cseh Ede, 1851. III: Dőry Gábor. 1850. I. 18: létrehozták a ~ben a zsandárságot. - 1861. IV: visszaállították az eredeti közig-t, de a kir. pénzügyigazgatóságot Nagyváradnak csak 1863: sikerült áthelyeztetnie Debrecenbe. 88

Helységnévtár 1858:15. - Bihar vm. és Nagyvárad. Bp., 1901:205.